Maestro, 2008. 08. 31., szombat #

Muszáj volt találni valami olyan megoldást a kimászkáló kutyák ellen, ami hatékony, de mégsem egy átlósan felrakott raklapnak néz ki. Végül is egy rácsos jellegű szerkezetet terveztem, ezek a laposvasak kötik össze a rudakat a kőfallal.

Három rudat hegesztettek bele a lukakba, ezek fognak felfelé állni:

A kőfalba két rövidebb acélrudat fúrtak be és kalapáltak be jó erősen, és ezekre hegesztették fel a laposvasat.

A végeredmény egy olyan rács, amin nem tud átmászni a kutya, mert nem tudja megvetni a lábát a tetején, megkerülni sem tudja, mert akkor visszaesik az előkertbe, és átgyalogolni sem tud rajta, mert ahhoz kétszer olyan hosszú lábak kellenének. Este már örömmel láttam, hogy Kajla búsan ül bent az előkertben, bevált a fortély, vége a kiszökdösésnek!

Építési napló, 2008. 08. 31., vasárnap #

33 fok, napos idő. Kutyaszökésgátló rács készítése és felszerelése a kerítésre.

Maestro, 2008. 08. HH., vasárnap #

A reggeli szép napsütésben körbefotóztam a házat és az új kerítésünket. A kedvenc fotóm a kapun át történő belátást mutatja.

Az erdő felől nézve (jellemzően ezt látják a turisták) csak a kapu dominál, nem masszív a kerítés.

A feketére festett úszó tolókapu igazán nem feltűnő.

Csukott kapuval is jól látható a ház, ez fontos szempont volt. Az más kérdés, hogy errefelé csak a tároló és a hálószoba néz, vagyis a referenciamunka jól látható, de minket nem zavarnak a napközben erre mászkáló népek.

A cégérünk, ami immár ércbe öntve is látható, nem csak a weboldalunkon és a céges bélyegzőinken.

Egy széles látószögű felvétel földközelből, a nap fénye megcsillan a logón...

A ház az előkert nagy köveiről nézve:

Virágoznak a teraszra futtatott rózsák. Ilyenkor szinte teljesen zárt térnek tűnik a terasz, nagyon kellemes ott reggelizni.

A kapu belülről nézve: